Čábrág Szlovákia egyik legkevésbé ismert vára. Bár ma már nem úgy néz ki, és a vár olyan, mintha bármilyen civilizáción kívül épült volna, a múltban egy fontos nyugat-keleti (és fordítva) közlekedési útvonal húzódott mellette, amely Nógrád és Gömör régióját Selmecbányával és a nyugatra fekvő régiókkal kötötte össze. A közelben volt egy fontos észak-déli távolsági közlekedési útvonal is, az úgynevezett Via Magna, amely a Balti-tengertől a Földközi-tengerig vezetett. A várat nem csak úgy, véletlenül építették oda. A vár építésének célja ezen utak védelme volt. A régebbi irodalomban a várat gyakran Litava néven emlegetik. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy ez a név valójában egy másik közeli várhoz tartozik, amelyet ma Pustý hrad néven ismernek. Ez a zavar azért merült fel, mert a nevet a Litava folyóról vették, amely mind Čábrág, mind Pustý hrad közelében folyik.
A környék 1256-tól a Hunt-Poznańi család Deršov családjának tulajdonában volt. A Deršov család Litavában élt, amelyet később, a 14. században a trencséni Matúš Čák foglalt el. Litava régi várát 1342 előtt elhagyták. Valamikor ebben az időszakban épült Čabrad vára. Jobb helyen volt, ezért alkalmasabb lett, mint Litava, amely hamarosan Pustý hrad néven vált ismertté.
Čábrágot brandýsi Ján Jiskra hódította meg huszita seregével. A várat 1462-ig tartották, amikor Mátyás Hunyad seregével megérkezett és visszafoglalta. Čábrágot később, a 16. század elején Bakóc Tamás bíborosnak adományozták. Nagy összeget fektetett a vár újjáépítésébe és rekonstrukciójába. Fő célja az volt, hogy rezidenciája méltó legyen pozíciójához, mivel ő volt Magyarország legmagasabb egyházi tisztviselője. Új lakó- és adminisztratív épületeket épített, hogy a várat megfelelő nemesi rezidenciává alakítsa. Ez a nagyszabású átépítés és újjáépítés 1520-ban történt.
Tamás halála után a várat unokaöccse, Bakóc Péter örökölte. Ennek köszönhetően Magyarország egyik leggazdagabb nemesévé vált. Emiatt megváltoztatta a vezetéknevét. Családja Erdödy családként vált ismertté. A vár azonban hamarosan gazdát cserélt nővére házassága miatt. A Pálffy család tulajdonába került. 1547-ben azonban Čabradot Melicher Balaša rablólovag szerezte meg. Valamikor 1548-ban a királyi sereg visszafoglalta.
1585-ben Čábrág nagyszabású átépítésen és újjáépítésen esett át. Modern, nagyon jól felfegyverzett erődítménnyé építették át. A fő ok az oszmán invázió veszélye volt. És az oszmánok valóban kétszer is megtámadták Čabradot. Az első támadás közvetlenül az újjáépítés után, 1585-ben, a második pedig 1602-ben történt. Mindkét esetben az oszmánok nem tudták elfoglalni a várat. A vár hamarosan gazdát cserélt. Királyi hűbérbirtok lett. 1622-ben a király Koháry Péter nemesnek adományozta, aki sikeres oszmán-ellenes harcos volt. A vár több mint 200 évig maradt ennek a családnak a birtokában, ez idő alatt egy szigorú katonai erődítményből kényelmes és reprezentatív rezidenciává alakították át. A 17. században Čábrágot már nem fenyegették az oszmánok. Viszonylag sértetlenül túlélte az összes Habsburg-ellenes felkelést. A közeli út azonban elvesztette jelentőségét. Elnyelte az erdő, és a vár teljesen jelentéktelenné vált. 1750-ben a Koháry család Szentantalomban épült kúriájába költözött. Ettől kezdve Čabrad csak nyári rezidenciájukként szolgált. Azt mondják, hogy Fratišek Anton Koháry anyagi okokból gyújtotta fel Čábrágot 1812-ben. Ez azonban valószínűleg nem teljesen igaz. Azóta Čábrágot elhagyták és sorsára hagyták, ma már csak romok maradtak.